JODIS-szal a jódhiány ellen! Töltődjön fel Ön is a jód erejével!

Általában a jódról

Az emberi test sejtszintű működésében játszik fontos szerepet. Növeli a felszabaduló energia mennyiségét, szabályozza a sejtlégzés intenzitását. Főként ivóvízzel jut a szervezetünkbe vagy tengeri élőlényekkel, de ez nem elegendő a szükséges mennyiség bevitelére. A víz klórozásával azt a kevés jódot is elpusztítjuk, ami eredendően a vizeinkben van, vagy ott a jódozott só amelyből egy evőkanállal kéne egy kismamának naponta ennie a szükséges mennyiség bevitele érdekében. Nem is beszélve arról, hogy a sóból a jód 46 celzius fok fölött elpárolog, így főzéskor tulajdonképpen még azt a kevés jódot is elveszítjük ami benne volt.

Jódhiány:
A legtöbbször előforduló betegség. A Földön megközelítőleg 2,2 milliárd ember szenved a jódhiány következményeitől és sajnos ennek egyharmadát kiskorúak teszik ki. A jód elégtelen mennyisége a szervezetben értelmi fogyatékosság okozója lehet. /lásd. szakvélemények/ A magas hegységek jódszegény termőtalaja nem tudja biztosítani a szükséges mennyiségű jódot, ezért az ott élőknek különösen fontos a jódpótlás. Hazánk területének több mint fele mérsékelten jódhiányos az ivóvíz klórozásával pedig csak súlyosbítjuk a helyzetet.
 
Tünetei:
A két leggyakoribb tüneti formája az endémiás golyva és a kreténizmus /törpenövéssel járó nagyfokú értelmi fogyatékosság/. A golyva a pajzsmirigy óriási, esetenként sokszoros növekedése. Ez azért van így, mert kevés jód van a vérben és ezzel a nagyobbodással próbál meg minél többet felszívni. Minél kevesebb jódot talál annál nagyobbra növekszik. Ennek következményeként nyomja a nyakban lévő ereket keringési problémákat okozva, továbbá a gége nyomásával fulladást is okozhat. A fej mozgató izmait és inait is gátolja a mozgásban. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen nagyságú duzzanat a nyakon esztétikailag hogy is néz ki.

A pajzsmirigy alulműködésének /hypothyreósis/ jellegzetes tünetei:
A láb vizesedése /mixödéma/, haj és szemöldök ritkulása-kihullása, lassú gondolkodás, lassú pulzus, lassú légzés és bélműködés, kisebb testhőmérséklet. Nagymérvű jódhiány esetén szinte mindig hipotireózis is előfordul és nem ritka, hogy ehhez már golyva és kreténizmus is társul.

A jódhiány diagnózisa:

A jódhiány a T3-T4 /pajzsmirigyhormon/ vérben lévő mennyiségének megállapításával és a golyva szövettani vizsgálatával diagnosztizálható. A másik módszer, hogy a hipotalamus pajzsmirigyet ösztönző hormonja /TSH/ magas koncentrációjú a vérben. Ez azért van, hogy ezzel próbálja több pajzsmirigyhormon /T3-T4/ termelésére ösztönözni a pajzsmirigyet, de ez jódbevitel nélkül nem lehetséges.

Tudomány: Japán kutatók összefüggést találtak a jódhiány a pajzsmirigy megbetegedések és a mellrák kialakulása között!!!
 
Termék: 
JODIS Biológiailag aktív többatomos jódionokkal dúsított kiváló minőségű víz. Színtelen, szagtalan, íztelen. /UA.99./00020 sz. Műszaki Szabadalom Genf Svájc 2001.08.22./ Túladagolása nem lehetséges!!!  A felesleges jódmennyiség - a vitaminokhoz hasonlóan - a vizelettel távozik. Pozitív töltésénél fogva magához vonzza a negatív töltésekkel rendelkező baktériumokat és a vérben régóta keringő és ezzel sok problémát okozó "régi" negatív töltésű jódot is. Rendkívül nagy jelentőségű tulajdonsága még a fantasztikus sugárvédő hatása. 1957.09. és 2011.09.-e közötti intervallumban 11 nukleáris baleset történt /amiről tudunk/ nem beszélve az eltitkolt atomrobbantásokról! A JODIS nagyszerűsége abban rejlik, hogy szinte bármennyit fogyaszthatunk belőle, így vele nagymérvű sugárszennyeződéssel is megbirkózik a szervezetünk.

Rendszeres fogyasztásával:
Optimalizálódik a bélműködés, helyre áll az anyagcsere, az idegrendszer megerősödik, csökken a koleszterin szint, javul a memória, diabétesznél stabilizálódik a vércukor szint, az immunrendszer megerősödik.

Kismamáknál:
Biztosítja a számukra szükséges megnövekedett jódszükségletet,csökkenti a koraszülés és a vetélés lehetőségét, elősegíti a magzat agyi fejlődését.

Sportolóknál:
Gyorsítja a zsírégetést elősegíti a szálkásítást, kitolja a fáradási küszöböt, a gyorsabb és optimálisabb sejtanyagcsere miatt a pluszként bevitt étrend kiegészítők felszívódását és hatását növeli.

Egyedisége:
A JODIS-ban lévő jód atom nem a vízmolekulában lévő instabil hidrogénhez, hanem a stabil oxigénhez kapcsolódik, rendkívül erős kötést hozva ezzel létre. Ennek köszönhetően a JODIS nagyon hő stabil, főzésre, ételek készítésére kiválóan alkalmas. /pl. a kenyérsütéshez szükséges vízhez adagolva, majd kisütve /220 fokon/ is a kenyérben maradt a jód! Erős baktérium és gombaölő hatású ezért élelmiszerhez adagolva megnöveli annak tartósságát.

 

Alkalmazási területeik

Endroktin /belső elválasztású/ problémák:
Pajzsmirigy problémák, göbösödés a pajzsmirigyben, metabolikus folyamatok /anyagcsere/ folyamatok és hőcserezavar, diabétesz.

Immunhiány:

Sűrűn előforduló megfázási tünetek/vírusos és bakteriális/, a szervezet védekező képességének a gyengülése, allergiás tünetek.

Kardiológia:
Kezelések ellenére sem szűnő véredényképzési /ateroszklerózis/ problémák, aritmia /szívritmuszavar/, ahol a kezelések és a használt szerek nem hoztak eredményt, vérnyomásproblémák az érfalak vizenyőssége okán.

Anémiás:

A vér alacsony vörösvértest számának esetén, ha a vaskészítmények nem hoztak javulást.

Oszteochondrózis/gerinccsigolya porcburjánzás/:
Végtaggyengeség és fájdalom, mell- és derékideggyökér gyulladás.

Nőgyógyászat:
Menstruációs problémák /ciklus rendszertelensége-elmaradása/ meddőség, masztopátia/mellciszta/az emlő gyulladása és repedezettsége.

Szomatikus:
Levertség, alvási problémák, emésztési problémák, testsúlyváltozás, tremor, kézremegés/fáradtság, koncentrációs problémák, memória zavarok, migrén.

Pszichikai:
A gyermek fizikai és értelmi fejlődésének lassulása, ingerlékenység, szélsőséges hangulatváltozások, depresszió, feledékenység, szomorúsági rohamok, belső nyugtalanság, az intellektus /felfogó képesség/ visszafejlődése.

Ödémák:

Abban az esetben alkalmazzuk a jódot, ha a kezelésre használt készítmények függőséget okoznak.

Hörgő és tüdő:
Tüdővizenyő esetén, mely alsó légúti gyulladásos folyamatokhoz és heveny légzőszervi problémákhoz vezet.

Bőrgyógyászat:
korpásodás, a haj és a bőr színének és állagának romlása, hámsérülések elhúzódó gyógyulása.

Kialakuló legveszélyesebb betegségek:
férfi női meddőség, vetélések, halvaszületés, süketnémaság, értelmi elmaradottság /elbutulás felnőtt korban is/, súlyos pszichikai betegségek, kreténizmus /súlyos értelmi fogyatékosság/.


A JODIS összetétele:

Biológiailag aktív jód 20mg/dm3
Kalcium                50-150
Kloridok               < 50
Magnézium              10-100
Szulfátok              < 50
Nátrium                10-100
Hidrogén-karbonát      300-600

A 20 mg/dm3 azt jelenti, hogy 1 deciliter JODIS koncentrátum 10 napra elegendő jódot tartalmaz egy kamasznak vagy egy felnőttnek. Ebből következik, hogy egy flakon 0.5 l-es JODIS koncentrátum 50 napra, míg egy várandós vagy szoptató anyának 40 napra elég.
A jodis koncentrátumot belsőleg kell alkalmazni /kivéve csecsemők/ első fogásokhoz, tejeskávéhoz, teához, vízhez, kávéhoz stb.

Adagolása:
A flakon kupakján található mérő edénykével, melyen jól láthatóan bejelölték az adagmennyiségeket.

A JODIS koncentrátum napi ajánlott adagja:
Korcsoport    Az ember napi jódszükséglete (mikrogramm) ml-ben (5 ml = 100 mikrogramm jód)

Csecsemők                    50                               Fürdő készítése 10 ml-rel ( 10 liter vízre számolva)
Óvodások                    90-110                               3-4 ml
Iskolás korúak                    120-140                        5-7 ml
Kamaszok, felnőttek            150-200                        8 ml
Várandós és szoptató nők    200-250                        8-10 ml

A JODIS fogyasztásának elkezdése bárkinek:
Az ajánlott adagot minden nap, bármely időpontban be lehet venni, ha véletlenül dupla adagot vett be nincs semmi probléma, mert túladagolása nem lehetséges.

A JODIS fogyasztása pajzsmirigy alultermelésben szenvedőknek:
Az optimális és gyors hatás elérése érdekében 15 nap alatt javaslott elfogyasztani egy flakont /0.5 litert/ egyenlő adagokban naponta. Akár úgy, hogy ezt a napi adagot reggel-délben-este elosztja. Ezt hívjuk a feltöltés időszakának. Ezt az időszakot befejezve a következő flakont /0.5 litert/ minimum a javasolt mennyiségben kell fogyasztani naponta /de lehet többet is/. Amennyiben betartotta a fogyasztásban előírtakat és elfogyott a két flakon JODIS, akkor érdemes vérvizsgálatot végeztetni és ellenőrizni a T3-T4 /pajzsmirigyhormon/ mennyiségét. Amennyiben ezek az értékek javultak vagy elérték a normális szintet, a JODIS-t a napi minimálisan előírt adagokban fogyasztani kell továbbra is. Abbahagyása esetén visszatérhetnek a jódhiány tünetei.


Amennyiben olcsóbban akar a termékhez jutni /vagy általa pénzbevételre szert tenni/ és ezért vállalja, hogy a JODIS-t barátainak és ismerőseinek kiajánlja, úgy regisztrálnia kell magát ITT. Ezzel Ön is a termékterjesztőnk lesz. Bővebb információt a regisztrációs lap mellékleteként talál.
   

Szakvélemények:

 
A gyermekek értelmi fejlődését veszélyezteti a jódhiány!

Dr. Czeizel Endre

Az ember veleszületett adottságainak sokszínű megnyilvánulásakor akkor beszélünk tehetségről, ha a gyermekekben valamelyik az átlagost számottevően meghaladja. Itt most az általános értelmi adottságról lesz szó, amiért a kromoszómáinkban mindenütt megtalálható mintegy 1000 génpár felelős. E genetikai adottságok által biztosított lehetőségbirodalom valóra váltása és ennek milyensége elsősorban a családi hatásoktól, az iskolai oktatás színvonalától, a kortársak el-várásaitól és a társadalmi feltételektől függ. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy a fogantatáskor kialakuló „genetikai tervrajz” megvalósulásán sokat ronthatnak bizonyos ártalmas hatások, mint a várandóság alatti cigarettázás, italozás, drogozás is. E jól ismert, de sokszor figyelmen kívül hagyott veszélyek mellett most egy újjal kell szembenéznünk, és ez a jódhiány. A pajzsmirigy olyan az életünkben, mint a sebességváltó a gépkocsiban. Ha a pajzsmirigy kevés hormont termel, akkor emiatt az életműködések lelassulnak. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont produkál, akkor viszont a hiperaktivitás jelei mutatkoznak. A pajzsmirigy feladatát az általa termelt hormonok révén látja el, ezek képződéséhez pedig jódra van szüksége. Szervezetünk nem képes jódot termelni, ezért a táplálék és ivóvíz révén kellene a napi 150 mikrogramm jódszükségletünket kielégíteni. A magyar emberek jódellátása azonban jelenleg elégtelen, ivóvizeink jódtartalma mindig is alacsonyabb volt, mint a tenger közeli országokban. A mostani jódhiány fő oka, hogy az ivóvizek klórozása számottevően hatástalanítja a szervezetünkbe korábban így bekerülő jódot. Figyelembe véve a vizsgálati eredményeket és az emberek napi ivóvízfogyasztásának a mennyiségét, megállapítható, hogy a magyar emberek 80%-a jelenleg jódhiányban szenved. Mindezeknek ártalmas következményei vannak az egészségre, elsősorban a pajzsmirigy csökkent működése révén, aminek egyik látható következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása, az ún. golyva vagy strúma. A csökkent pajzsmirigyműködésnek azonban sok más megnyilvánulása is van, ilyen például a bőr szárazsága, a köröm és haj töredezése, és az agyi tevékenység zavara, amely apátiához vagy depresszióhoz vezet.

Magam élethivatásomul a gyermekek egészséges születésének elősegítését választottam, erre fordítom minden energiámat most már lassan 50 éve. Mélységes aggodalommal tölt el ezért, hogy az említett jódhiány leginkább a gyermekek értelmi fejlődését gátolja. Magyarországon a várandósoknak napi 200 mikrogramm jód (az USA-ban 220 mikrogramm/nap) az ajánlott érték. Ezt a fokozott jódigényt e „másállapot” jellemző hormonális állapota, valamint a magzat pajzsmirigyének beindulása és az emiatti extra jódigénye magyarázza. Az említett gyakori jódhiány miatt azonban ezek az igények nem elégülhetnek ki, aminek következménye elsősorban az agy fejlődésének visszamaradása lesz.

Az agy fejlődésében három korszakot érdemes elkülöníteni. Az első periódus a fogamzástól számított 3. héttel veszi kezdetét, amikor a mindenre képes őssejtekből kialakulnak az agysejtek, belőlük az idegcső, majd ebből az agy és a gerincvelő. Ezzel tulajdonképpen az idegrendszer váza készül el, amelynek azonban még hosszú időre van szüksége feladata teljesítéséhez. A második időszakban, a várandóság 12. és 20. hete között megtelik az agy sejtekkel, mintegy 200 milliárd idegsejt teszi majd képessé az embert a gondolkodásra. Végül a várandóság harmadik harmadával veszi kezdetét az a hosszú fejlődési szakasz, amely a születés utáni élet 3. évének a végéig tart, amikor is kialakul agyunk csodálatosan sokrétű és bonyolult tevékenysége. Az agy kialakulásának említett második és harmadik fázisában nagyon fontos a fejlődés üteme, mondhatjuk „sebessége”, amit jórészt a pajzsmirigyhormonok határoznak meg. Sajnos a várandósok többségének a jód ellátása elégtelen, ezért pajzsmirigyhormonjaiknak csökkent termelése komoly veszélyt jelent magzataik, majd csecsemőik agyának fejlődésére. A teljes jódhiány súlyos értelmi fogyatékossághoz vezet, amit kreténségnek neveznek.
Szakértők számításai szerint a magzatokat a várandóság második harmadától érő enyhe/mérsékelt jódhiány is az értelmi képességüket (ha ezt ún. intelligencia kvóciensben, tehát IQ-ban fejezzük ki) mintegy 10-15 egységgel csökkenti. Magyarországon jelenleg a magzatok-csecsemők 80%-át érő jódhiány 1,5 osztályzattal ronthatja le későbbi iskolai teljesítményüket, felnőttkori társadalmi hátrányaikat itt nem is említve.

Mindenképpen szükség van a jód pótlására, erre szolgál a jódozott só. Várandósoknak azonban inkább a só fogyasztásuk korlátozását ajánljuk, ezért számukra más módszert kell ajánlani. Az egyik lehetőség a tablettás kiegészítés (a jelenleg Magyarországon forgalmazott ún. „multivitaminok” egy része tartalmaz jódot), a másik a megfelelő jódtartalmú ásványvizek fogyasztása. Az elmúlt években számos országban, pl. az USA-ban, drámai felhívásokban hozták a lakosság tudomására a csökkenő jódfogyasztást, illetve ennek egészségre ártalmas következményeit. Különösen fontos a magzatok és gyermekek egészségvédelme, hiszen a jövő milyensége tőlük függ. Mégis, hazánkban nagy a csend e téren, a nemzet jövőért felelős vezetők mással, főleg egymással vannak elfoglalva. A következő generáció egészségét és értelmi képességét a jódhiány veszélyezteti, ezért ezt a könnyen kivédhető veszedelmet el lehet, és el kell hárítanunk.

A szerző orvosprofesszor, genetikus, egyetemi oktató.

 
ORSZÁGOS DIETETIKAI INTÉZET


Intézetigazgató: Prof. Dr. Rigó János MTA doktora 1529 Budapest, XII. Pihenő út L
Telefon: 200-5795, fax: 392-0175

Jodid-lonnal dúsított asztali víz sugár-egészségügyi jelentősége
A pajzsmirigy- és a vizeletvizsgálatok felhívják a figyelmet, hogy a Paksi Atomerőmű körüli 30 km-es sugarú körzeten belüli településeken, a lakosság jódellátása alacsony, és a fenti zónában az átlagos napi jód felvételének növelése szükséges.
A vizsgálatok sugár-egészségügyi szempontból fontosnak vélik a folyamatos, kismértékű, a táplálkozást kiegészítő jód fogyasztását.

Radiojód terhelés esetén pedig az egyszeri nagy adagban alkalmazott jódbevitelt, amelyek mind a pajzsmirigy, mind az egésztest vonatkozásában összegződve fejtik ki védőhatásukat.
A biológiailag aktív ionokkal dúsított asztali víz literenként 0,10 mg jódot tartalmaz oldott ionok formájában. Így nem kell a szervezetnek külön energiát fordítani a feldolgozásra, egyben biztosítja az állandó, kiegészítő jódellátást. Előnye, hogy a szervezetben lévő vízmennyiség határozza meg a jódegyensúlyt, a felesleges jód kiürül szervezetből, ami védelmet jelent az esetleges táladagolás ellen. Ennek következtében a túladagolás veszélye nem ismert.
Miután a napi jódszükséglet 0,15 ing, a jodid ionokkal dúsított asztali víz folyamatosan fogya512.tva védőitalként alkalmazható a sugárveszélynek kitett egyéneknél, és az alacsony jódtartalmú vizet fogyasztó lakosságnál.

Prof. Dr. Rigó János
MTA doktora
az Országos Dietetikai Intézet igazgatója


 

A CSALÁDI HAJLAM ÉS A JÓDHIÁNY HATÁSA A PAJZSMIRIGY TÉRFOGATRA: 2374 ISKOLÁS KORÚ GYERMEK ULTRAHANG VIZSGÁLATÁBÓL LEVONHATÓ NÉHÁNY TANULSÁG

Magyarország településeinek nagy részén enyhe fokú jódhiány állapítható meg az ivóvizek jódtartalmának meghatározása alapján (1-3). A golyva gyakoriság valós megítélését sokáig nehezítette, hogy a tapintással történt vizsgálat egy-egy gyerek vonatkozásában a tényleges pajzsmirigy nagyság megítélésére csak korlátozottan alkalmas, és igy nem véletlen, hogy a tapintáson alapuló, populáció szintű vizsgálatok eredménye megkérdőjeleződött ultrahanggal (UH) történt után vizsgálatok alapján (4). Ugyanakkor éppen UH-gal végzett szűrések eredménye mutatta azt, hogy a magyarországi gyerekek pajzsmirigy térfogata jelentősen meghaladta a normális jódellátottságú területeken mért értékeket (5). Vizsgálatunkban egy új típusú szűrési rendszer kivitelezhetőségét és hatékonyságát kívántuk tesztelni. Emellett fel kívántuk mérni, hogy pótlólagos jódbevitelt milyen gyakran használnak a vizsgált gyerekeknél. Ezenkívül a családi hajlam golyva gyakoriságra gyakorolt hatását is vizsgálni kívántuk.

VIZSGÁLT GYERMEKEK, VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

1996.decembere és 1999. februárja között 12 magyarországi település (Kompolt, Feldebrő, Mátramindszent, Mátraalmás, Szuha, Jászfényszaru, Jászberény, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Komárom, Budapest XVII., Mátraterenye) iskolásainál (1803) pajzsmirigy-UH vizsgálatot végeztünk, mely során többek között Brunn szerint meghatároztuk a pajzsmirigy térfogatát (6). A vizsgálatot MEDISON SA-600 típusú, real-time hordozható UH-készülékkel, 7,5 mHz-s lineáris fejjel végeztük. A gyerekek véletlenszerűen kiválasztott 10 %-ánál reggeli első vizeletből jodid meghatározásra is sor került, melyet az OKK Országos
Környezetegészségügyi Intézetében végezték.

1997. szeptembere óta az általunk vezetett szakrendeléseken megjelenő, korábban többgöbös golyva miatt műtött betegeknek megajánljuk, hogy ingyenes szűrövizsgál keretében gyermekeik részére UH-vizsgálatot végzünk. Közülük a 18 évnél fiatalab571 gyermek UH-vizsgálatával és kikérdezésével szerzett tapasztalatokról is beszámolunk.
Elemzésünk során a VHO-UNICEF-ICCIDD vizsgálatok alapján megfelelő jódbevitelű országokban mért pajzsmirigy-térfogat értékeket tekintettük normálisnak, és az itt meghatározott 97-es percentil (p97) értékkel számoltunk kóros értékként.

EREDMÉNYEK, MEGBESZÉLÉS

ISKOLÁSGYERMEKEK SZŰRÉSE
 
Paizsmirigy-térfogat, vizelet-jodid tartalom
 
Ld. I .ábrát. Eredményeink egyező adatot mutatnak a korábbi UH-gal végzett magyarországi vizsgálatokkal (4, 5) és vizelet-jód meghatározásokkal (3, 8). A vizsgált gyermekek pajzsmirigy-térfogata átlagosan 53 %-kal haladta meg a normális jódbevitelű országokban mért értékeket. A gyermekek vizelet-jód ürítésének átlagos értéke 105 ± 90 ug/1 volt. Ez a megfelelő jódbevitelre utaló átlagos érték azonban alapvetően a Gyöngyöspatán és a jászsági gyerekek között mért eredményeknek tulajdonítható, mivel az összes többi település iskolásainál 95 ug/l alatti átlagos értéket kaptunk.
Pótlólagos jódbeviteli szokások
 
Ld. 1. táblázatot. A korábbi évek, évtizedek erőfeszítései ellenére a Magyarországot jellemző jódhiányról vagy nem tud vagy nagy valószínűséggel nem tartja egészségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezőnek az általunk vizsgált területen élők nagy része. Erre utal részben az a tény, hogy a kizárólag jódozott sót használók aránya nem érte el a 15 %-ot. A hatékonynak tartható tabletta vagy gyógyvíz formájában pedig összesen csak 5 gyermek kapott jódkészítményt a vizsgálatot megelőzően.
A jódozott só fogyasztásának hatása a pajzsmirigy térfogatra
 
Adataink megerősítik azt a tényt, hogy a jódozott sónak nincsen érdemi hatása a pajzsmirigy nagyságára illetve a vizelet-jodid ürítésre (Id. 1. táblázatot). Sem az átlagos pajzsmirigynagyság, sem a kirívóan nagy pajzsmirigyű gyermekek aránya nem különbözött a kizárólag jódozott sót fogyasztók és a jódozott sót sohasem használók között. Ennek valószínű magyarázata, hogy a jódozott sóval bevitt jodid nagy része konyhatechnikai okok miatt nem hasznosul. Németországi vizsgálatok szerint a jódozott só használatával - szemben a számított napi 20-40 ug jodid bevitelével - ténylegesen csak 7 ug jodid bevitele biztosítható.
A családi hajlam lehetséges szerepe a pajzsmirigy-nagyság
 
Adataink szerint a pajzsmirigy nagyság szignifikánsan nagyobb azon gyerekek között, akiknél vagy az édesanyánál vagy az édesapánál pajzsmirigy-műtét történt. A családi hajlam szerepét külön kiemeli az a tény, hogy ez a jódháztartástól független tényezőnek tűnik, mivel a családi anamnézis szerint két csoportra osztott gyermekek vizelet-jodid koncentrációjában nem volt különbség. Ez az adatunk megerősíti azt az epidemiológiai tanulmányok alapján régóta feltételezett tényt, hogy a genetikai sajátosságok a jódbeviteltől független tényezőt jelentenek a golyva patogenezisében (10). Ugyanakkor ennek a tényezőnek a következményei feltehetően nem kapnak elég figyelmet a mindennapi gyakorlatban. Az általunk vezetett pajzsmirigy szakrendelések adatai alapján 2109 multinoduláris golyva miatt műtött beteg első vagy másodfokú rokonainál 37 %-ban történt korábban pajzsmirigy-műtét. Ugyanez az arány más ok miatt műtött 1716 betegnél csak 13 %.

PAJZSMIRIGY-MŰTÖTT SZÜLÖK GYERMEKEINEK VIZSGÁLATÁVAL SZERZET TAPASZTALATOK
Muitinoduláris golyva miatt műtött szülők 579 gyermekénél a p97 felettiek aránya 31% volt.
Ugyanez az arány 103 olyan gyermeknél, akik valamelyik szülőjét autóimmun pajzsmirigy betegség vagy pajzsmirigy-daganat miatt műtötték és a szülők emiatt kezdeményezték gyermekük vizsgálatát, 17 %-nak adódott.

JÓDPROFILAXISSAL SZERZETT TAPASZTALATAINK
Iskolás gyerekek utáni vizsgálat.
A Kompolti általános iskolában végzett első szűrés után 6 hónappal 127 gyermeknél ismét elvégeztük az iskolában a vizsgálatot. 41 olyan gyermek közül, akinél az első alkalommal napi 100 ug jodid használatát javasoltuk 6 hónappal később az általunk javasolt adagban jódkészítményt 4 gyermek használt hetente 6 vagy 7 alkalommal, 27 gyermek hetente 2-5 alkalommal, 10 pedig egyáltalán nem vagy csak hetente egyszer.

Multinoduláris golyva miatt műtött szülők gyermekeinek után vizsgálatával szerzett tapasztalatok
76 olyan, az első vizsgálatnál p97 feletti pajzsmirigy nagyságú gyermek eredményeiről tudunk beszámolni, akiknél a legalább egy évvel későbbi UH-ellenőrzés adatai is rendelkezésre állnak. Eredményeink a napi 100 ug jodid kezelés hatékony voltát igazolják: a gyermekek közül átlagosan 17 hónap jodid-kezelés után 49-nek p97 alá csökkent a pajzsmirigy-térfogata.

 
Összefoglalás
 
Adatainkból a már ismert tények megerősítése mellett levonható fontosabb következtetések

1. A jódozott só családban történő használatának nem mutatkozott érdemi hatása a vizsgált gyermekek pajzsmirigy térfogatára. Nem vitatva azt a lehetőséget, hogy az általunk vizsgált kétezres populációnál nagyobb mintánál (országos szinten) lehet bizonyos preventív szerepe a jódozott só kizárólagos használatának, a jódpótlásnak ez a formája alkalmatlannak tűnik a magyarországi golyva helyzet érdemi javítására. (Megjegyezzük, hogy ugyanezt találtuk, felnőttek vizsgálata során is, ahol a tényleges só fogyasztás módját a gyermekekénél kevésbé befolyásolja a közétkeztetés gyakorlata.) Ennek az ad külön jelentőséget, hogy a napi konyhasó bevitelt a jövőben remélhetőleg sikerül csökkenteni a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése érdekében.
Ugyanakkor 75 diffúz strúmás gyermek hatékony adagú jódkészítménnyel történő kezelésével szerzett tapasztalatunk a napi 100 ug jodid pajzsmirigy térfogatot csökkentő voltát igazolja.

2. Azon gyermekek. akiknek valamelyik szülőiénél pajzsmirigy-műtét történt, golyva  szempontjából különösen veszélyeztetettnek tűnnek. Ezeknél a gyermekeknél valószínűsíthető, hogy - éppen a személyes tapasztalatok miatt - jobb eséllyel sikerül a hatékony jód profilaxist megoldani (azaz valamelyik megfelelő jódtartalmú készítmény tartós és folyamatos éveken át történő alkalmazását), mint olyan gyermekeknél, ahol a családban nincsen személyes tapasztalat pajzsmirigy-műtéttel kapcsolatban.

3. Az iskolában hordozható UH-gal végzett szűrővizsgálat számos előnnyel jár objektív adatot szolgáltat a pajzsmirigy nagyságról, tünetmentes autóimmun pajzsmirigy rendellenesség kiszűrésére is alkalmas, nem lényegesen időigényesebb a tapintáson alapuló vizsgálatnál és legfőképpen személyre szabott javaslat révén a megelőzés szolgálatába is állítható. Ugyanakkor az alapvető problémát nem oldhatja meg a vizsgálati taktika megváltoztatása: ha nem valamelyik alapvető táplálékforrás jódozásával történik a jódprofilaxis, akkor tünetmentes rendellenességnél - legalább is az egészségügyi kultúra hazai állása mellett - nem várható, hogy éveken-évtizedeken keresztül naponta tabletta vagy gyógyvíz formájában populáció szinten megvalósuljon a jódprofilaxis.
A 90-es évek legvégéről származó adataink valószínűtlenné teszik, hogy - szemben a korábbi hazai és nemzetközi állásfoglalásokkal (11, 12) - 2000-re optimálissá válna a jódbevitel Magyarországon. Az utóbbi évek erőfeszítései a jódozott só lehetőleg kizárólagos elterjedésétől várták a probléma megoldását. Az irodalmi adatok és saját eredményeink előrevetítik, hogy a jódozott só kizárólagos használatával nem várható a jódhiány betegség felszámolása. Megítélésünk szerint más alapvető táplálékforrás (tej? Kenyér? állatitakarmány?) jódozásától (esetleg a jódozott só használatának egyidejű kizárólagossá tétele mellett) várható csak a probléma felszámolása. Az addig eltelő évtized(ek)ben pedig legalább a golyva szempontjából különösen veszélyeztetetteknél (jódhiány miatt egyszer már pajzsmirigy-műtöttek, azok lánygyermekei valamint a gyermeket kívánó asszonyoknál lehetőleg terhességüket megelőző időszaktól a szoptatás befejezéséig) mindenképpen javasoljuk a hatékony adagú jódbevitelt biztosító tablettás vagy gyógyvíz formában történő profilaxist.
A vizeletjód-meghatározások elvégzéséért köszönetemet fejezem ki Dr. Farkas Ildikónak és Dr. Sajgó Mihálynénak (OKK Országos Környezetegészségügyi Inézet).


IRODALOM:

  1. Sajgó, M., Farkas, I.: Ivóvizeink jódtartalma és a lakosság jódeltátottságának mutatói. Egészségtudomány. 1990, 34, .
  2. Szécsényi-Nagy, I., Hegedűs, É., Lipthay, E. A pajzsmirigyméret ultrahang szűrővizsgálata. In: Péter F. (szerk.): A magyarországi jódellátottság és konzekvenciái. Budapest 1993/94, 41.
  3. Szécsényi-Nagy, 1_, Péter, F. Budapesti gyermekek pajzsmirigy méretének ultrahang vizsgálata. Orv. Hetilap 1993, 134, 
  4. Brunn, J., Block U.K., Ruf, G. ás mtsai:: Volumetrie der SchiiddrOsenlappen mittels Real-timesonographie. Dtsch. med. Wschr. 1981, 106, 1338.
  5. Delange, F. lodine deficiency in Europe_ Thyroid Intem. 1994, 3, 3.
  6. Sajgó, M. és Farkas, I.: Hazai jódvizsgálatok és konzekvenciái. Péter F_ (szerk.): A Magyarországi jódeltátottság és konzekvenciái. Budapest 1993/94, 15.
  7. Péter, F.: A hazai jódeltátottság javítását célzó állásfoglalás. In: Péter F. (szerk.): A magyarországi jódellátottság és konzekvenciái. Budapest 1993/94, 90.

 

Adatvédelmi nyilatkozat